SasuSaku: Terhesség

 Szakadó esőben futott az utcán, csuklyája hollófekete haját elfedte, de még így is elázott. Elért egy ismerős házat, majd becsörtetett rajta. A hangra egy rózsaszín hajú kijött a konyhából, és látta, hogy kedvese elázott.

- Mondtam, hogy nem kellett el menned a boltba. Mondtam, hogy találtam itthon fagyit, és kesudiót. – sóhajtva vette el párjától a zacskót, és visszament a konyhába.

- Nem baj, még hoztam, biztos, ami biztos. Egyre kívánatosabb vagy, pedig még csak a második hónapban jársz. – vette le a köpenyét, és cipőjét.

Arája után ment, majd letérdelt a lány előtt, s felhúzta annak pólóját, majd egy puszit nyomott a pocakra.

- Látod, milyen apád van, mit meg nem tesz anyádért? – tette kezét a még lapos hasra.

- Na, gyere, te nagy, erős, férfi, nehogy megfázz, nem úgy, mint múltkor. – fogta meg párja kezét, s maga után húzva a fürdőbe a fejére tett egy törölközőt.

A feketeség leült a kád szélére, s cseresznyéjét ölébe húzta, miközben újra a póló alatt matattak a kezei.

- Sakura. – szólalt meg hirtelen a férfi.

- Tessék?

- Szeretlek, és ezt a csöppséget is, a mi szerelmünk gyümölcsét. – állt fel a férfi, de a szintetikus karját párja feneke alá csúsztatta, amíg a rózsaszín átölelte a férfi derekát. – Meg foglak titeket védeni, bármi áron. – döntötte az obszidián homlokát cseresznyéjének.

A cseresznye a könnyeit szabadon engedve ölelte át szerelme nyakát, s fúrta arcát a férfi nyakába.

- Utálom ezeket a hormonokat. – sziszegte a lány. – Idegesítőek. – túrt bele a srác vizes hajába.

- Hát, persze. Fogd a hormonokra, cseresznyevirágom.

- Ha tovább szemtelenkedsz, akkor aludhatsz egyedül. – morogta a nő megjátszott sértődéssel, miközben elhajolt a srác nyakától, s kikászálódott párja biztonságot ölelő karjai közül.

- Ugyan kincsem, nem bírnál ki nélkülem egy éjszakát se. – felelte a férfi, egy kacér mosoly kíséretében, s belemarkolt a lány feszes fenekébe, akiből kicsalt egy halk nyögést.

- Te, nem tudom, mit játszatsz nagy uram, de ha tovább folytatod, tényleg egyedül alszol ma éjjel. – nézett smaragdjaival, az ónix szemekkel.

- Ugyan úrnőm nem tudnál távol maradni tőlem, akár egy éjszakára is. – hajolt menyasszonya ajkaira, s lágyan megcsókolta.

- Utálom, amikor ezt csinálod. – vált el a feketeség ajkaitól. – Ilyenkor bármire képes vagy rávenni.

- Bármire? – kapta fel újra rózsaszínt, s a mosógépre feltette, s befúrta magát a lány combjai közé.

- Bármire. – felelte a lány vágytól fűtve, s csókba hívta szerelmét.

- Szabad nekünk, főleg neked terhesen szeretkezni? – szakadt el párja méz édes ajkaitól.

- Hát az orvosom mondta, hogy nyugodtan lehet, körül-belül a 36.-ig hétig lehet. Addig sok időnk van. – harapta meg a férfi nyakát finoman, amibe a feketeség beleremegett.

- Ennek örülök. – morogta, majd lekapta magáról a pólóját, s a rózsaszínét is. – Nem szemtelenségből, és nem bunkóságból, de megnőttek. – simított végig a fekete csipkés melltartón.

- Eh, igen. Szerintem elkezdődött a tej termelése. (Sose voltam jó biológiából, szóval, ha hülyeséget írtam, akkor ne kövezzetek meg by. szerk.)

- Nem baj, még így is tenyérbe valóak. – nyalta meg a lány nyakát, miközben levette róla a melltartót.

A fiatal nő felnyögött párja cselekedetére, s a kezét egyre lejjebb csúsztatta, majd a férfi nadrágjába csúsztatta, s a bokszeren kívül rámarkolt a falloszra. A férfi erre a cselekedetre, felnyögött, elszakadt a lány nyakától, majd levette a nadrágját. Levette kedvesét a mosógépről, majd egy egyszerű mozdulattal letépte róla a nadrágot, és a bugyi is követte a nadrág sorsát.

- Annyi ötletem lenne, hogy mit csináljak veled. – morogta szenvedélyesen szerelme fülébe.

- Milyen ötleteid vannak? – nyomta kebleit párja mellkasához szinte dorombolva.

- Ahhoz meg kell engednem a fürdővizet. – markolt bele a nő fenekébe, majd visszarakta a pultra.

Oda sétált a fürdőkádhoz, majd benyomta a dugót, s megengedte a meleg vizet. Visszasétált szerelme elé, majd lehajolt, és egy csókot nyomott a lapos pocakra.

- Látod, mit meg nem tesz apád, a te anyádért? – morogta a pocaknak, s oda tette a kezét. – Várom már, hogy a kezemben tartsam ezt a csodát.

- Tudom. – mosolyodott el halványan a lány, s átkarolta szerelme nyakát.

A férfi értette a célzást újra felkapta szerelmét, a kádhoz sétálva elzárta a vizet, majd beszállt a kádba, s szerelmét az ölébe ültette.

- Biztos nem lesz baja a babának? – nézett félve kedvesére.

- Biztos. – simított végig a feketeség arcán. - Milyen ötleteid voltak?

A férfi lustán elmosolyodott, majd hátra dőlve a kád szélének felkínálkozta magát.

- Tégy azt, amit jónak látsz cseresznyevirágom.

A nő feljebb csúszott, s ajkait a férfi nyakára illesztette. Végig nyalta a nyakát, s előre-hátra ringatózott a srác falloszán. A férfi egy halk nyögéssel adta párja tudtára, hogy jól csinálja. S párszor, fel-felnyomta csípőjét, szeretett nőjében akart már elmerülni.

- Ne szórakozz már. – morogta a férfi, s a nő csípőjénél felemelve, ráengedte a falloszára.

A nő fel nyögött a párja cselekedetére.

- Miért vagy ennyire türelmetlen? – nézett párjára kettő nyögés közepette.

- Mert kihozod belőlem. – morogta, s megnyalta a lány nyakát. – De biztos nem lesz gond? – morogta a lány fülébe, miközben csípőjét egyre többször mozgatta feljebb.

- Biztos. – nyögdécselte a lány

A fürdőszobát a két fiatal nyögdécselései, illetve sóhajaik töltötték be. A férfi érezte már, hogy szerelme hamarosan eléri a végét.

- Én mindjárt… - nyögdécselte a lány.

- Tudom. – túrt bele a rózsaszín hajába.

Mikor a végét érezték mindketten, egymásnak döntötték a homlokukat. A férfi felkapta szerelmét, s egy törölköző segítségével megtörölte magukat, s a fáradt kedvesét a szobájukba vitte, majd lefektette kedvesét, s gyorsan visszavitte a törölközőt, majd a vizet is kihúzva kedvese mellé feküdt.

- Látod mit tesz apád, anyádért kincsem? – hajolt a lapos hashoz, majd egy puszit adva a testrészre, betakarta magukat, s mély álomba szenderültek.

Ezt a novellát, még februárban írtam. Igazából mivel a wattpadot használom fő oldalamként, ezért oda kerülnek fel legelőször az ilyes fajta novellák.